Munkaügyi főfelügyelőség elnöke

http://index.hu/gazdasag/magyar/munka1217/

"Szerda reggel őrizetbe vették Papp Istvánt, aki 2005 óta a Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, valamint Cseke Zoltánt, a törvényességi és ellenőrzési főosztály vezetőjét."
"A foglalkoztatás biztonsága és a gazdaság kifehérítése érdekében az OMMF fő feladata következetesen feltárni, visszaszorítani a feketemunkát, a munkavállalók életét és munkakörülményeit befolyásoló jogsértéseket, valamint megszüntetni a súlyos veszélyeztetést jelentő kockázatokat, írja a munkaügyi minisztérium felügyelete alatt működő hatóság honlapja." index

Az egy dolog, hogy aki ahol tud sikkaszt, adót csal, szürke és feketegazdaságban tevékenykedik stb. Ez valószínűleg a világ minden országában így van. De vannak törvények, és vannak hatóságok akik a törvény nevében eljárva próbálják utolérni a sikkasztókat, a adócsalókat stb. Ahol a hatóságok jól működnek, ott biztos van visszatartó erejük, ha hatékonyan dolgoznak, akkor minimalizálják az állam kárát. És mi van nálunk. Az egy dolog, hogy nálunk sikk adót csalni, nálunk megy a mutyizás, virágzik a szürkegazdaság. De hogy még akiknek az a dolga, hogy ezt felszámolják, vagy legalábbis minimalizálják a károkat, még azok is korruptak? Mert az, hogy kis hivatalnokok néha megtántorodnak, nade az ellenőrzési főosztály vezetője, és a főfelügyelőség elnöke? Ilyenkor tényleg az jut eszembe, hogy mi itt jogállamot játszunk. Papíron vannak jogszabályok, meg a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek, néha úgy is csinálnak, mintha ez alapján működnének a dolgok, a hatóságok, a hivatalok. A kirakat mögött, meg embertelen mértékű korrupció van. Ez azért elég kiábrándító. Akkor minek játsszuk el, hogy jogállam van? Minek a kirakat?

Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet

http://index.hu/politika/belfold/magyargard70/

Két féle képen értelmezik ezt az egész ügyet. A betiltáspártiak, hogy cigányozás, zsidózás, megfélemlítés van. A betiltás ellenzők, hogy alapvető jog a gyülekezési és egyesülési jog.
Szerintem egészen egyszerűen a Magyar Gárda Egyeselület tagjai elmebetegek. Például:
"A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is" - hangoztatta a szervezet elnöke.
Kár hogy bezárt a Lipót. Az önjelölt Napóleonokat ott kezelték.

képviselői költségtérítés 2.

Nyakó házaspár négy év alatt 36 millió Ft képviselői költségtérítést vett fel lakásbérlésre és autóhasználtra.
1. külön lakást béreltek. hm. elég érdekes szocialista családmodell.
2. Nyakó annyi pénzt autókázott el, hogy minden egyes napot beleértve, naponta kétszer utazott Miskolcról Budapestre. Biztos hazament ebédelni. Valaki grafonám, valaki meg szeret autókázni. Mi van ebbe olyan nagy kivetnivaló?
Szóval fejenként a Nyakó család évi 4.5 millót kapott költségtérítésre. Ennyi pénz még bruttó fizetésnek is egész jó a kis magyar valóságban, nem hogy költségtérítésnek.
Én azt nem értem, hogy hogyan sikerült ilyen vastag bőrt a pofájukra növeszteni. Mert ha még ezt szépen fű alatt lehetne csinálni, úgy, hogy senki nem tud róla, akkor azt mondom, hogy hát nagyon gáz. De így, hogy tudják, hogy ezek az adatok nyilvánosak, és ennek ellenére mégis meglépik. Ehhez aztán tényleg pofa kell. Totál el vannak rugaszkodva a valóságtól. Persze lehet, hogy a többi innen onnan csurgó pénz között ez a 36 millió nekik aprópénz, nem is értik mi ez a felhajtás.

Olvad a svájci szupergazdagok vagyona

http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20081206-svajc-a-gazdagok-mar-nem-olyan-gazdagok.html

Szegények. És most akkor jövök valami hülye demagógiával. Ha elvesztik a vagyonuk 90, 95 esetleg 99 százalékát, még akkor sem fognak sorban állni a szociális bolt előtt.

képviselői költségtérítés

" "Én 1994 óta vagyok képviselő, azóta a családunk szinte teljes tartalékát feléltük a munkámmal járó rengeteg költség miatt" - panaszolta az [origo]-nak Göndör István szocialista parlamenti képviselő, amikor a frissen megadóztatott képviselői költségtérítésről kérdeztük. "- origo
Első reakció ami kiszakadt belőlem: a jó kurva anyád!
De ugye ilyet nem illik leírni, így inkább: a bicska kinyílt a zsebemben.
Havi nettó utazási költség 172-371 ezer forint és a 116 ezer lakhatási költség vándorol a parlamenti képviselők zsebébe. Alsó hangon is nettó 288 ezer forint csak a költségtérítésre. Amikor egy pedagógus, egy 30 éve dolgozó ápoló vagy egy kezdő orvos cirka 120 ezret visz haza nettó, amikor egy mezőgazdasági feldolgozóüzemben, vagy egy szalag mellett egy kis összeszerelőgyárban 69 ezer forintos minimálbért keresnek az emberek, akkor ez a költségtírétés kiveri a biztosítékot. Mert az szépen hangzik, hogy a képviselői alapilletmény bruttó 220 ezer forint, (ennyi mondjuk egy diplomával rendelkező 35 éve dolgozó iskolai igazgatóhelyettes bére.), az nem túl sok, de az illetmény melletti költségtérítést mértéke szerintem némiképp túlzó. De nem is a költségtérítés mértéke csapja le nálam a biztosítékot, hanem a rinyálás. Hogy hát értsük meg, hogy ez tényleg nagyon kevés, és ennyi kell, sőt ők ennél még többet költenek. Na menjen az ilyen "hülye" politikus a jó büdös francba. Legalább annyit megtanulhatott volna a 14 év alatt, hogy ne ilyen undorító dzsentri attitűddel álljon ki a választói elé, és böfögjön fel valami baromságot. Sok mindent utálok, de azt nagyon, hogy kettős mérce van. Mert ugye más szabályok és mértékek vonatkoznak rájuk akik a törvényeket hozzák éa képviselnek, és más a választóikra. Ez undorító, és nekem nagyon olyan, hogy más törvény vonatkozik az "urakra" és a más a "parasztokra". Ha már papíron demokrácia van nálunk, akkor legalább látszatra athatnának.

4-es metró

Lassan átíródhatna a népnyelv. A Panama sokat mondó szót simán le lehetne cserélni a 4-es metróra. A panamázik helyett meg, hogy négyesmetrózik.
Az egy dolog, hogy sokan akarnak jól járni egy ekkora beruházásnál. Csak már túl sokan vannak akik csak a markukat tartják, és meglehetősen kapzsiak.

http://index.hu/politika/belfold/budapest/szerz7564/

Favágó világbajnokság (vagy világkupa)

Szombat éjjel kapcsolgatom a tévét, és az eurosport2-n favágó világbajnokság volt.
Először néztem, mi a szar ez felkiálltással, aztán csak ottragadtam. Nagyon tetszett. Játékosok mellé ilyenek voltak kiírva pl: 192 cm magas 105 kg.
Volt mindenféle feladat. Álló tönköt kettécsapni baltával, vagy still fűrésszel kerek vékony "sütik" vágása. Jópofa volt.

korrupció

http://www.fn.hu/belfold/20081126/700_milliot_csalt_frakciovezeto/

Az Erzsébet városi SZDSZ-es frakcióvezető 700 milliós kárt okozott, és csaknem 200 milliót vágott zsebre.
Most mondhatnám azt, hogy hű meg ha, de csak megrántom a vállamat, hogy na megint egy ember akinek nem tetszett az arca és felnyomták a haverok, mint a fiatal MSZP-s barátunkat Zuschlagot. Nálunk aki teheti az két kézzel tömi a zsebét. Meg a haverok zsebét. Egyik tanárom mondta némi iróniával, hogy "de természetesen senki sem gondolja úgy, hogy a képviselők a képviselőségért járó illetményből élnek".
A választott képviselőink és a döntéshozó helyzetben lévő hivatalnokok korruptak. A társadalom meg jótékonyan szemet huny. Mert ha nekik lehet nagyban, akkor nekik is lehet kicsiben. Szerintem ezért sem baszkurálják széles körben az adócsalókat, a sikkasztókat, mert ha társadalmi szinten rend lenne, akkor ők sem mutyizhatnának kedvükre. Ez a kölcsönös szemet húnyás nagyon gáz. Ők olyan szabályokat hoznak amik vagy betarthatatlanok, vagy kijátszatók. Cserébe mi meg nem lát, nem hall, nem beszélt játszuk, hogy a mi pénzünkből, a mi vagyonukból hogyan "csipegetnek".

Roma nevelés

Talán már néhány alábbi bejegyzésből is kitűnik, meglehetősen érdekel a társadalmi problémák közül a roma kérdés.
Pár napja beszélgettem egy pszichológussal, aki mondta, hogy van egy csoporttársa, aki a roma szülő-gyerek viszonyt vizsgálja. Mondta, hogy baromi érdekes, mert náluk úgy alakult, hogy az anyák arra törekednek, hogy a gyerek felmerülő szükségleteit azonnal kielégítsék. Tehát ha pisilni kell, nem mondják azt neki, hogy 10 perc és hazaérünk, hanem az utcán letolják a gyerek gatyáját, had pisiljen. Vagy ha azt mondja, hogy éhes, akkor nem azt mondják, hogy 1 óra és kész a vacsora, hanem azonnal a szájába nyomnak mondjuk egy vajaskenyeret. Ha csak magában nézzük a helyzetet, mondhatjuk az is, hogy milyen érdekes, és nem feltétlen rossz ez a féle gondoskodás. Csakhogy a "többség" nem így neveli a gyermekét. Nálunk többnyire bevett szokás a késleltetés (bár mostanság a fogyasztói társadalomból kezd kikopni). Ha jó jegyet hozol kapsz csokit, ha jó leszel szép ajándékot hoz a jézuska. Most nem ér rá az anyu, majd este játszik veled. Szóval két teljesen más alapfelfogás. A probléma az, hogyha a két kultúra összekerül. Ha mondjuk egy roma kisgyerek bekerül egy olyan óvodába ahol mondjuk több a nem roma gyerek. Mit csinál vele az óvónéni, ha a gyerek 10-kor elkezd ordítani, hogy éhes? Mondhatja neki, hogy kisfiam délben lesz ebéd. A gyerek nem érti, mert azt szokta meg, hogyha éhes, akkor kap valamit. De ettől a gyerek még nem rossz, nem kezelhetetlen, csak más.
Azt tapasztalom, hogyha a cigány és a magyar kultúrát nézzük, akkor a megismerés többnyire az összehasonlításból áll. Az összehasonlításnál problémának látom, hogy normának, "jónak" saját magunkat tartjuk. Ha a cigányok viselkedése ettől eltér azt már abnormálisnak tartjuk.
Például van egy hármas lány roma testvérpár. Egy szobában laknak. Minden este lefektetik a "magyar" nevelők a három lányt a három ágyba, majd kimennek. Éjszaka mikor benéznek, hogy minden rendben van-e, a három lány egy ágyban alszik. Ezen a nevelők totál kiakadnak. Miért baj ha a testvérek egymás közelségében szeretnek aludni? Számomra ebben semmi kivetnivaló nincs. Erős köztük a családi összetartozás. Például nekem ha egy ágyban kellett volna aludnom a nővéremmel, tuti, hogy összerugdaltuk volna egymást és kivertük volna a patáliát, hogy az én térfelemen fekszik stb. Mert nekünk szükségünk van az önálló élettérre, ha közel van valaki fizikailag rosszul érezzük magunkat, hogy benyomult az intim szférákba. A romáknál ez nem így van. Ők minél közelebb szeretnek egymáshoz lenni, náluk az egyéni szféránál a családi összetartás fontosabb. De ez csak egy példa volt. Ha nem az elutasítást választjuk, hanem a megismerést, akkor talán nem lenne ennyi feszültség, nem virágozna a rasszizmus. Az lenne az optimális, ha megpróbálnák megérteni a másság okát. És ha mögénézünk, és azt látjuk, hogy a másik nem rosszabb mint én csak más, máshogyan gondolkozik, máshogyan él, akkor az elindíthat valami jót.
Most azt látom, hogy pont ellentétes úton haladunk. Nem a megismerés hanem a kirekesztés, nem közeledés, hanem árokásás zajlik. Engem ez mélységesen elszomorít.

Nyugdíj

http://www.hirszerzo.hu/cikk.szazezrek_eshetnek_el_a_tisztesseges_nyugdijtol.87497.html

"Nincs vége a kapitalizmusnak, ezért a magyar államtúlsúlyos rendszert meg kell változtatni."

Annyira nem jelentős a cikk. Semmi olyan információt nem tartalmaz, ami hihetetlen nagy újdonságot mondana. Summázva a nyugdíjrendszer rossz, reformra szorul, szarok a demográfiai adatok, a járuléknemfizetési morál stb.

Viszont az idézett mondat kiváltott belőlem egy gondolatot.
Én annyira nem vagyok kapitalizmus párti. Vagyis ez most elég félreérthető, inkább azt mondanám, hogy vannak feladatok, amiket ha tetszik ha nem, állami kézben tartanék. És eddig azt gondoltam, hogy a nyugdíjrendszer is ilyen. Maradjon állami kézben, csak csináljunk valami ütős, hathatós reformot. Ezzel ellentétben meg most az jutott eszembe, hogy ki kell vonni a rendszerből teljesen az államot. Miért? Hát azért mert a nyugdíjasok rettenetesen sokan vannak, és mint tapasztalhattuk a pártok kiemelt célpontjai. Arra szavaz a nyugdíjas, aki több nyugdíjat ígér, lehet, hogy ez így durván hangzik, de valószínűsíthetően így működik. Na én ezt szüntetném meg. Vicc, hogy nem racionális elvek, hanem politikai érdekek alapján működik a nyugdíjrendszer. A nyugdíjjal ne lehessen szavazatokat vásárolni. Mert szerintem most valamilyen szinten ez megy. A nyugdíjrendszer egy szent tehén. A politikusok szent tehene. Csakhogy ez etikátlan és erkölcstelen a társadalom többi részével szemben. Mert a politikus most politikus, tehát az érdeke az, hogy a mostani nyugdíjasok jól éljenek és rá adják a voksukat. Hogy a mostani járulékfizetők akik finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat néhány évtized nélkül nagy szarban lesznek? Hát a mostani politikust hol érdekli? Neki rövidtávú céljai vannak, mindig csak a következő választásig lát. Ezzel a gyakorlattal kellene felhagyni. A nyugdíjrendszert a politikusok kezéből ki kellene venni.

Update: (2008. 11. 21.)
http://index.hu/gazdasag/magyar/nyug081120/
"nem lehet egységesen kezelni a nyugdíjasokat, hiszen hárommillióan vannak, egymástól különbözõ anyagi helyzetben. Hamecz István szerint az állam annyit költ, mint egy skandináv ország, miközben a termelés balkáni színvonalú."

U.P.

Annyira nem rajongok Uj Péterért, de azért van, hogy nagyon betalál:

http://index.hu/velemeny/jegyzet/fico081118/

"Fico fölényesen idézgette azokat a mondatokat, amelyeket bármelyik Szilvásy-sajtótájékoztatón hallhattunk itthon: Magyarországon ezerrel nyomul a szélsőjobb, kézenfogva a Fidesszel, náci galerik randalíroznak az utcán, gyújtogatnak, verekszenek, és szinte már benn ülnek a Parlamentben."

Amikor a belpolitikai villongások visszacsapnak a külpolitika által.
Nem tudom már hol olvastam, de kb. ez volt a lényege: Ficonak úgy kellett a magyar szélsőjobb ténykedése mint egy falat kenyér.

Korrupció elleni testületet szervez a kormány

http://index.hu/politika/belfold/korr2702/

Ezen csak röhögni tudok. Ez csak vicc lehet. Nálunk régi hagyományai vannak a korrupciónak, és kimondva, kimondatlanul is lehet tudni, hogy bizony a politikusok és a döntéshelyzetben lévő közszolgák többsége is a hivatali korrupcióból él. A törvény alkotók magukra nézve sem tartják be a törvényeket, és a törvény alkalmazók sem. Nem hiszem, hogy egy szerteágazó jól működő rendszert most fel fog borítani egy kis hivatalocska néhány embere. Totálisan életképtelennek tartom az egész kezdeményezést. Az egész inkább egy szépen berendezett kirakat, hogy tudjuk, hogy korrupció van nálunk, de nézd most már teszünk is ellene. Van rá külön hivatal, meg vannak rá emberek. Eddig is voltak rá emberek. Az egyik legjobb példa, hogy pár hete letartóztatták az APEH-nél a vagyonosodási vizsgálatok vezetőjét, mert megvesztegették. Szép nem? De hát a magyar ember nem lepődik meg ezen. Tudja, hogy jól és olajozottan működnek a korrupciós csatornák. Erre most itt van ez a vicces hatóság. Ezek szerint előveszik az összes korrupciógyanús esetet? Az összes megvesztegethető hivatalnokot? Akkor kiürülnek az államhivatalok. Vicc ez az egész.

Zöld csizma

Tegnap volt egy döbbenetes élményem. Egyik ismerősöm meglátott egy másik ismerősömön egy zöld csizmát. Ettől majdnem elájult, a földre vetette magát, és simogatni kezdte a csizmát, hogy úr isten de jól néz ki, neki is kell ilyen. Persze mindezt hisztériásan nyávogva. Ha nem a saját szememmel látom, hanem valaki meséli, nem hiszem el. Mellesleg a csizma ocsmány volt. Gyerekkoromban (a nyolcvanas években) gyakran szórakoztam azzal, hogy anyukám hetvenes évek beli divatlapjait, burdáit nézegettem szörnyülködve a különféle bizar színű és formájú ruha és cipődarabokat. Nos ez a csizma ez pont olyan volt. Ezért is volt különleges élmény, hogy egy ilyen számomra bizar csizma ilyen hisztériás romamot vált ki. Meg eleve. Egy tárgy megszerzésének vágya hogyan válthat ki hisztériás romatot? Nekem ez hihetetlenül furcsa és érthetetlen.

Schobert Norbi maszturbált, míg fel nem nőtt

Az Indexen van ez a sokatmondó cikkcím. Vagyis az Index női rovatában a Velveten. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek akinek eszébe jutott, hogy ezt az információt közhírré tegye. Ez már a MINEK? kategória. Csak úgy mellesleg megkérdezném, hogy van olyan férfi aki nem maszturbál még fel nem nő? (a felnőttség gondolom akko kezdődik, amikor kétszemélyessé válik a szex.) Vagy ez kuriózom, hogy lásd a celebek is maszturbálnak, nem csak minden más halandó ember? Az ilyen totálisan lezsibbasztja az agyamat. Azért arra kíváncsi vagyok, hogyan készül egy ilyen cikk? Ülnek az "újságírók" maguk közt mire az egyik megszólal:
- Te szerinted a Norbi maszturbált kamaszként?
- Várj megkérdezem... Norbi te maszturbáltál teenagerként? ... igen? Megvan a napi cikk!
De gáz.

Cseresznye

Hivatalos nevén Jerry, de nekem csak Cseresznye. Ő az én bérkutyám. Ugyanis nálunk nem lehet. Mert közös az udvar még két családdal, és hát a kutya az egy olyan állat amely ugye ugat. És hát az ugatás az szörnyú dolog. Én meg meghalok egy kutyáért. Mivel saját nem lehet, ezért egyik barátunk kutyáját vesszük néha bérbe. Viszünk neki csontot, meg elvisszük sétáltatni. Ma csak én megyek vele, és már alig várom. Cseresznye amúgy egy nagy marha németjuhász, de a világ legjobb pofább németjuhásza. Talán a habókos a legjobb kifejezés rá. Szoktam vele szórakozni. Megállok, és zsebre teszem a kezem. Ilyenkor az orrával befurakszik a zsebembe, és kitúrja a kezemet, hogy márpedig a kéz arra való, hogy simogassuk vele. Na megyek is, kiveszem a hűtőből a gondosan elcsomagolt csontját, és meglátogatom.

"rossz adós"

"Már több mint 900 ezer rossz adós van Magyarországon.
Egy év alatt 39 százalékkal nőtt a központi hitelinformációs rendszer (KHR) által nyilvántartott lakossági hiteladósok száma, a harmadik negyedévben már a 900 ezret is átlépte.
Az élő mulasztások száma ennél is nagyobb arányban, 58 százalékkal emelkedett, ma több mint 600 ezer aktív tétel van. Az elmúlt három hónapban 70 ezren kerültek be az adatbázisba, csak júliusban 39 ezren. A KHR azokat tartja számon, akik több mint 90 napon át késlekednek a legalább a minimálbér összegét kitevő (69 ezer forint) kölcsön megfizetésével, vagy hamis okmánnyal igazolják magukat, hamis adatokat használnak, illetve bankkártyájukkal visszaélést követnek el."

Magyarul majdnem minden 10-ig ember rossz adós? (Ha kivesszük a 18 év alattiakat, akkor ez a szám jóval több mint 10 százalék fölé ugrik.) Most 900.000 adós van a listán. Egy évvel ezelőtt 39%-al kevesebb volt. Nade azért az is nagyon brutális szám. Amikor mondjuk elérte a listán szereplők száma a 200 ezret, vagy a félmilliót, akkor nem gondolkoztak el a hitelintézetek, hogy bakker, itt valami nem jól működik? Vagy ennyi belefér és a rossz adósokon való bukást leverik a többi ügyfélen? Mindenesetre ez a 900 ezres szám nekem nagyon durván hangzik.

Humoristák, újságírók

Az újságíróknak és a humoristáknak mindig ellenzékieknek kell lenniük. Legalábbis szerintem.
2002-ig néztem rendszeresen a Heti hetest. Jókat nevettem rajta. Amit akkor a Fidesz kapott, az nem volt egyszerű. Aztán jött a kormányváltás, és én vártam, hogy az MSZP és az SZDSZ fog kapni. Aztán mintha mi sem történt volna még mindig a Fidesz volt a porondon. Gondoltam már a humoristák sem a régiek.
Kb. ugyan így jártam az újságolvasással is. Minden héten megvettem a Magyar Narancsot. Ők is rendesen zúzták le a Fideszt. Nagyon tetszett. Aztán 2002 után valami gusztustalan módon kezdték el nyalnia kormány seggét. Nagy ritkán akadt egy kritikai élű írás.
Lehet, hogy az állandó ellenzékiség kicsit vad, legalább az objektivitás lehetne "előírás". Az újságírás lényegével ellentétes az elköteleződés. Persze nálunk minden lehet, de én igazából nem szeretnék olyan típusú államban élni mint mondjuk az USA. Ott nemhogy van republikánus meg demokrata média, de olyat is hallottam, hogy a még a vásárlási szokásokat is meghatározza a párthovatartozás. Múltkor a főnököm a kezembe akart nyomni egy Magyar Nemzetet. Mondtam neki, hogy kösz, de nem olvasok Magyar Nemzetet (mondanom sem kell, hogy mennyire kiakadt). Ha kezembe venném, akkor vennem kellene hozzá egy Népszabadságot. És még akkor sem mondhatnám azt, hogyha átlagot vonok, akkor megtudom, hogy mi is a napi szitu, csak azt tudom meg, hogy a jobb oldali meg a baloldali újságírók szerint most épp mi az aktualitás. Ugyan ilyen megfontolásból nem olvaskok 168 órát, Heti választ, és Magyar Narancsot sem. Próbálok olyan hírforrásokat keresni, ami nem elkötelezett egyik oldal felé sem. Bár az ilyen elég ritka, talán szín tisztán nincs is, de én már az akaratot is díjazom. Nyomtatott formában csak HVG-t meg nagy ritkán Figyelőt olvasok. Neten mondjuk mindent. A problémát nem ott látom, hogy a jobboldali vagy baloldali emberek jobb vagy baloldali sajtót olvasnak. Hanem ott, hogy meggyőződéssel rendelkeznek, hogy az ő lapjuk, az ő újságíróik írják a valót, a tutit, a másik meg szar szemét. Nálunk az egy dolog, hogy a társadalom megosztott. De hogy a megosztott társadalom árokásásához a sajtó is hozzájárul, sőt élejáró az árokásásban. Ez nagyon nagyon gáz.

sorbanállás

Az indexen jelent meg egy cikk. Valakinek eszébe jutott egy U2 koncert közönségét sorbanállás közben megvizsgálni, és ezzel kapcsolatban eszembe jutott a közlekedés. Konkrétan városi közlekedés gépkocsival Budapesten. Van egy kétsávos út. A jobb oldali kanyarodósáv, a bal oldali megy tovább. Az ember jobbra szándékozik kanyarodni, ezért szépen beáll a jobb oldali sorba. Az egyenesen haladó sor tök üres. És ilyenkor mi van? Jönnek a kedves autóstársak, akik nem a sor végére állnak be, hanem elhajtanak a sor mellett, és valahol befurakodnak. Ilyenkor kissé ideges leszek. Egyrészről azért, mert a tolakodók miatt lassul a sor, vagy be is áll teljesen, másrészt azok, akik végigállták a sort, miért engedik be a tolakodókat? Ugyanis nekem az az álláspontom, hogy azért ülnek az emberek az autóban, mert el szeretnének jutni A pontból B pontba a lehető legrövidebb idő alatt. Szóval nem hobbiból kocsikáznak csúcsforgalomban a dugóban. Mivel mindenkinek egy célja van, ezért közös játékszabályok vonatkoznak mindenkire. Persze a tolakodóknak sürgős dolga van. Ezt mondjuk megnézném, hogy a tolakodókból hány százaléknak van tényleg életbevágóan fontos dolga, és mekkora hányaduk pusztán csak simán paraszt. Sőt azt is megnézném, hogy a sorban állók közül hány van időszűkében, és ennek ellenére mégis a sorbanállást és nem a tolakodást választja. Én sorbanálló párti vagyok. Akkor is beállok a sorba, ha sietek. Ha sietek előbb elindulok. Ha meg így is dugóba keveredek, akkor így jártam, és sűrűn elnézést kérek, hogy a forgalmi helyzet nem volt túl kedvező. A tolakodóknak legszívesebben baltával verném szét a fe... ja nem csak a járgányát. Szóval szerintem a sorbanállók a normakövetők, a tolakodók a parasztok, de kik azok akik beengedik a tolakodókat? Véleményem szerint a balekok. Őnáluk szintén a baltás megoldást választanám. Szép játék ez. Normakövetők, tolakodók, belekok. A háromból nem is feltétlenül a tolakodókat kellene kiiktatni, elég lenne a belekokat. Mert ha nem engedné be senki sem a tolakodót, akkor szépen ott indexelhetne a haladó sor mellett állva még meg nem zöldül (meg amíg a mögötte lévők le nem dudálják az útról). Szóval én mint sokmindenben, a közlekedésben is együttműködés párti vagyok. Sok helyen van, hogy az egyéni törekvések jók. Ha az egyén törekszik, abból a kollektivának is haszna származik. Nos a közlekedés nem ilyen. A törekvők nem viszik előbbre a többieket, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatják a többséget.

népszavazás

http://www.origo.hu/itthon/20081110-ket-nepszavazasi-kezdemenyezest-hitelesitett-az-ovb.html

Két népszavazási kezdeményezést fogadott el az Országos Választási Bizottság. Az egyik:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a szerencsejáték szelvényeken és szerencsejáték hirdetéseken szerepeljen a következő szöveg: a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiénés problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet".

Elsőre elolvastam, majd másodjára is elolvastam. Nem tudom, hogy sírjak-e vagy röhögjek. Ennél már csak az lenne gázabb, ha a kezdeményezőknek össze sikerülne szedni a kellő aláírást ahhoz, hogy kiírják a népszavazást.

Szeretik-e a tanárok a cigány gyerekeket?

http://hvg.hu/itthon/20081110_pedagogusok_romak_cigany_eloitelet_lisko.aspx

Teljesen reális a cikk. Lassan évtizedes tapasztalatomból kiindulva én egy dolgot tennék hozzá. Néhány évtized alatt hihetetlen minőségromlás ment végbe a pedagógus pályán. A szomorú az, hogy a nem pedagógusnak való emberek nem tudnak mit kezdeni a cigány gyerekek másságával, ezért mindenféle sztereotípiát gyártanak saját mentségükre, hogy miért is nem tudnak tanítani. Hogy azért nem lehet velük mit kezdeni, mert nem megfelelően szocializálódtak és természetesen képességeik is elmaradnak a "normál" gyerekekétől. Egy megfelelő szellemi kvalitásokkal rendelkező képzett pedagógusnak ennek a két tényezőnek nem szabadna problémának lenni. Csakhogy a jelenleg dolgozó pedagógusok nagy része személyiségéből fakadóan alkalmatlan, szakmailag meg abszolult felkészületlen. Na most azt a legkönnyebb mondani, hogy azért tanít sikertelenül, mert a cigányokat nem lehet. Aha persze. Én meg azért nem tudok angolul mert nincs nyelvérzékem, nem azért mert tök lusta vagyok. Ez kb. olyan, hogy lassan minden gyerek vagy cigány, hiperaktív, dyslexiás, dyscalculiás (van ilyen is ám!). Ha oktatásban, figyelemfelkeltésben és fegyelmezésben szarok vagyunk, akkor csak a gyerekben lehet a hiba, amit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok rendre meg is állapítanak. Olyan miért nincs, hogy pedagógusok munkaalkamasságot vizsgáló bizottság? Talán kellene.

stressz

Azt hittem semmi sem nyír ki annyira, mint egy szóbeli vizsga. De tévedtem. Az írásbeli vizsga ugyan úgy lezúz. Fura, mert a szó szoros értelmében elfáradtam (persze mert nyúztam az agyam, melyből csak félmondatok kerültek elő mindenféle összefüggés nélkül). Fizikailag meg szellemileg is. Mint aki egész nap a sóbányában dolgozott. Persze nem a túlzott fizikai vagy szellemi megterhelés tett rommá, hanem a stressz. Sosem értettem, hogy hogyan lehetséges, hogy egy stresszes munkát végző, látszólag egészséges ember hogyan kap agyvérzést, színinfarktust, idegösszeomlást. Most már, hogy saját bőrömön is éreztem a stressz negatív fizikai és szellemi hatásait, már simán értem. Engem egy fél napi idegeskedés és egy órás vizsgaszituáció lehúz. De én most kipihenem magam. Lógatom a lábam, nézem a tévét, és nem csinálok semmit. Alszom egy jót, és tudom, hogy holnap nyugis napom lesz. Na most akinek stresszes a hétfője, stresszes a keddje, a szerdája, és a hét minden napja, a jövő hete, az összes munkanapja? Az nem tudja magát sem fizikailag, sem szellemileg kipihenni. Mert ahhoz idő kell, meg főleg nyugalom. Hirtelen az jutott eszembe, hogy milyen szempontok alapján választanak emberek munkát. Ha én váltáson gondolkoznék, biztos az első helyen lenne, hogy a stressz elviselhető mértékű legyen. És itt kötelező egy közhely: lassan járj, tovább érsz (ezen mindig vacilálok, hogy lehet, hogy nem érsz a vége, hanem élsz? - mondjuk úgy is értelmes) és még egy közhely: nyugalom a hosszú élet titka. Vannak akik bármit elviselnek, hogy több pénzük legyen. Hogy több pénzük legyen mint a tesónak, a szomszédnak, a gimnáziumi havernak (I szokta kissé alpárian mondani: 2 forintért megbaszná a saját anyját). A pénznek csak addig van létjogosultsága (legalábbis nálam), amíg a mindennapi alapszükségletek kielégítése megtörténik. Például egy Lexus nem mindennapi alapszükséglet. Az internet például az. Meg mondjuk egy forró zuhany, egy bögre forró kakaó lefekvés előtt, nyugodt alvás, kedves mosoly, hülye vicc. Na a végén csak eljutottam az írásbeli vizsgától a forró kakaóig. Azt hiszem tényleg ki kell szellőztetnem a fejem...

Csaba László

Évek óta porondon van. Sokszor kérik fel különféle fórumokon, hogy véleményt formáljon. Nekem hiteles, így odafigyelek mit mond.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.csaba_laszlo_van_egy_gyenge_felfuvalkodott_impotens_allamunk.86009.html

vizsgadrukk

Voltam ma vizsgázni. Szokásos történet. Semmi gáz, aztán pár perccel előtte mielőtt bemennék kb. kétszeresére emelkedik a pulzusom, bíbor vörös lesz a fejem, és amint belépek az ajtón, snitt. Totál zavar a fejben, mekegés, makogás. Egy szerencsém van, hogy a legtöbb tanár vágja, hogy nem vagyok tök hülye, aki nem tud semmit, hanem olyan zavarban vagyok, hogy nem tudok beszélni, nem tudok gondolkozni. Volt olyan tanár, akinél olyan szinten feloldódtam, hogy a végén ötöst kaptam. Nem tudom miért alakult ez ki nálam. Pedig nem vagyok egy paragép. Nem okoz gondot a kommunikáció semmilyen más helyzetben, csak ha vizsgázok. Nonszensz. Aki nem ilyen vizsgadrukkos mint én, szinte semmi tudással bemegy és az esélytelek nyugalmával folyamatosan beszél. Beszél a semmiről, vagy beszél másról. Ezekről én is bármikor tudok beszélni. Sőt kurva sok mindenről tudok beszélni. Viszont ha vizsgázom megkukulok. Valahogy ki kellene már nőni, de nem megy. Mindig úgy megyek, hogy legalább egy négyes tudás a fejemben van. Ennek ellenére volt, hogy kivágtak, mert nem tudtam egy értelmes mondatot elmondani. Totál gáz.

száguldás

I-t megbüntették gyorshajtásért, 30.000 Ft-ra. És hogy mi volt az a féktelen tempó amivel hajtott? 180? 150? 120? Netán lakott területen 80? Á dehogy ennél sokkal, de sokkal durvább. I kereken 45-el ment. Mit ment? Száguldott, repült, suhant! Szóval kint volt egy 30-as tábla, ami igazából totál érthetetlen, de kint volt. (Valaki látott már valaha embert aki mondjuk egy 30-as táblánál 30-al ment?)
- Megbüntettek gyorshajtásért!
- Mennyivel mentél?
- 45-el...
- Aztakurva!!!

Obama

Demokrata elnöke lett az USA-nak. Nem lesz könnyű dolga. Kíváncsi vagyok, hogy a rettenetes örökséggel, Irakkal mit fog kezdeni. Meg a világgazdasági válsággal. Majd meglátjuk. Egy biztos, hogy már most beírta magát a történelemkönyvekbe, hogy ő az első afroamerikai elnök.

Pingvinek

Tegnap éjjel eszembe jutottak a pingvinek.
Nekem az állat az négy lábú és szőrös. Magyarul emlős. Nem rajongok a halakért, sőt a madarakért sem. Eszembe sem jutna soha halat vagy madarat tartani. Meg mondjuk hüllőt sem. Nekem az állat a kutya, a malac, a nyúl a teve, birka, szamár stb. Nem tudom miért, de valahogy így alakult. A madarakat kimondottan nem szeretem, de valamiért a pingvinek kívül esnek ezen a kategórián. Ha valamelyik ismeretterjesztő csatornán pingvines filmet látok, rögtön leragadok. Pár éve láttam egy filmet, amiből néhány képkocka baromira megragadt bennem. Mutatták, hogy ott van a falka pingvin, aztán jön a hóvihar. Ők megszépen összeállnak, és melegítik egymást. Akik kívülre kerültek állják a jeges szelet, a havat, aztán mikor már totál kihűltek, akkor jön a helycsere. Akik addig védték a többieket a széltől, a hótól, azok bekerülnek a kör közepébe, akik belül voltak, azok meg kikerülnek szelet fogni. És ez szépen így megy körforgás szerűen. Nagyon érdekesnek találtam, hogy ösztönösen bennük van az áldozatvállalás. Mindegyik vállal áldozatot, hogy túléljék, hogy mindenki túlélje. Ne csak az erős, hanem mindenki. Nagyon meghatódtam, és azon kezdtem el gondolkozni, hogy vajon az ilyen tulajdonság az emberben sosem volt, vagy rég kikopott? Mert az oké, hogyha minden rendben van, akkor megy a harc a jobb fészkelőhelykért, a jobb nőstényért, megy a csipkelődés ezerrel, de amikor jön a vész, akkor nincs fúrás, faragás, akkor nincs olyan, hogy a féllábú kintmarad a körül kívül, mert őt aztán meg mi a fenéért védjük, ő úgyis fókacsemege lesz.. persze lehet hozni még ezer példát az állatvilágból, de nekem ez a pingvines nagyon tetszik. Kár, hogy mi emberek kicsit sem működünk így. Pedig jó lenne. Ha nyugi van, megy az adok kapok, de ha jön a vész, akkor mindenki összefog. És nem csak a haverért, hanem a szegényért, a betegért, az elesettért, még az alkoholistáért és a drogosért is.

USA elnökválasztás

And the winnner is....
Ja, hogy még a választás el sem kezdődött? Még várni kell néhány órát. Be kell valljam nem rágom véresre a körmömet, hogy ki lesz az elnök. Személy szerint Obama-ra szavazok, tehát saját tapasztalataimbók kiindulva nem ő fog nyerni (Mert 2000-ben Al Gore-t vártam, 2004-ben meg Kerry-t). Holnap ilyenkor már okosabbak leszünk.

nyavalygás

Valahogy úgy alakult az életem, hogy egyszerre sosem jött össze minden. Az összetevők: család, magánélet, munkahely, tanulás, pénz. Mindig van egy ezek közül ami romokban hever. Amikor eltakarítom a romokat és kezdeném magamat piszok jól érezni a bőrömben, akkor valamelyik biztos elszaródik. Most kedves Bankom hozott meglehetősen kellemetlen anyagi helyzetbe. Vagyis ő nem, hanem tulajdonképpen én saját magamat. Évezredek óta van folyószámlahitelem. Magyarul le tudok menni mínuszba. Vannak periódusok, amikor nem használom, és van amikor teljesen ki van használva. Amikor persze nem használom, akkor kedves Bankom mindig küldi az sms-t, hogy megemelte a hitelkeretem. Gondolom magamban jó. Most pont olyan periódusom van, hogy nem csontig, de elég jól mínuszban vagyok. Erre jön ma az sms a hitelkeret változásról. A felére csökkentettték. Nagyon érdekes, mert most úgy néz ki, hogy több tízezer forinttal kisebb a hitelkeretem, mint amennyivel mínuszban vagyok. Kicsit azért furcsállom ezt a vágást, de ez van, ők biztos jogszerűen jártak el, én meg így jártam. Kellett nekem hitelre fogyasztanom. Nemrég olvastam egy interjúban, hogy az amerikaiak arra álltak rá, hogy a ma megevett hamburgert holnap fizetik ki. Erre mi van? Hát nem én is így jártam? Kritizálom a fogyasztói társadalmat, mikor én is a fogyasztói társadalom része vagyok. Hála az égnek annyira nem sújtott meg ez az eset, hogy mondjuk ne tudjam kifizetni a lakáshitelemet a rezsit, a mindennapi életem. Inkább egy jó lecke volt, hogy ésszel intézzem a pénzügyeimet. Szorítani kell kicsit a nadrágszíjon, hogy az előre elköltött jövedelmem visszapótolódjék a számlámra. Okos ember a más kárán tanul. Buta ember meg a sajátján. Lényeg az, hogy tanuljak belőle, és időbe tanuljak belőle, ne akkor mikor mondjuk a Bank viszi a lakásom.

Rendőri túlkapás

http://index.hu/politika/belfold/dnsz4628/

Egy focimeccsen a rohamrendőrök agyonverték a szurkolókat. Döbbenetes volt nézni. Egyszer csak megindult az egyik rendőr, utána a többiek, és akit értek vertek, rúgtak. Nem támadtak vissza a szurkolók, hanem menekültek, ameddig tudtak, egészen a kerítésig. Ott álltak védekező pozícióban, a rendőrök meg mennek a viperáikkal, és ütötték őket. Nem érdekel, hogy szlovák rendőr vert magyar szurkolót, vagy magyar rendőr szlovák szurkolót. Valószinűleg elszakadt a rendőröknél a cérna. Elszakadt egynél, és a többi meg ment utána. Hogyan fordulhat ilyen elő? Milyen rendőrök ezek? Milyen emberek? Milyen vezető az, aki ilyen embereket küld ilyen feladatra? Egy olyan feladatra, ahova kell józan ítélőképesség, kell ideg. Vagy lehet, hogy teljesen normális emberek, rendőrök, csak ilyenné képezik őket, hogy gondolkodás nélkül tudjanak embert verni? Hogy védtelen embert viperával ütni? Földön fekvőt rúgni? 2008-ban Európa közepén ilyen nem fordulhatna elő. A srác akit eszméletrenre vertek, és eltörték az álkapcsát, most volt életében először focimeccsen.
Most mondhatnánk azt, hogy a magyar szurkolók pont a balhé miatt mentek oda. Köpködni a szlovákokat. Tudjuk, hogy milyen állatok tudnak a szurkolók lenni. Ha balhéztak volna, akkor közéjük kellett volna lépni. Persze arányosan. Ha egy tojást vágnak a rendőrökhöz, akkor nem viperával verjük agyon. De itt még ez sem volt. Az lenne a minimum, hogy azok a rendőrök akik ott voltak, az életbe ne kerülhessenek ilyen helyzetbe. Nem tudom mi lesz a következménye, lesz-e egyáltalán némi diplomáciai kardcsörtén kívül. Félek, hogy az amúgy sem túl rózsás magyar-szlovák viszony ezáltal még jobban el fog mérgesedni. Lehet, hogyha ugyan az a rendőr aki megindult a szlovák tábor szektorában lett volna, lehet, hogy ugyan úgy megindul. Nem tudhatjuk. De most elég nehéz azt megmagyarázni, hogy az egésznek nem volt nemzetiségi éle. Ezért is kellett volna jobban figyelni, jobban vigyázni, hogy ilyen nem fordulhasson elő. Ha a szlovák rendőröket megbüntetik a szlovákok mégjobban fogják utálni a magyarokat. Ha nem lesz felelősségre vonás, akkor a magyarok fogják mégjobban gyűlölni a szlovákokat. Ez egy végtelenül nehéz helyzet.

Ha nagy leszek

Pár hete elhívtam a munkahelyemre Gabikát. Gabika nagyon aranyos és nagyon ért ahhoz amivel foglalkozik. Eddig ez nem tűnt fel, mert nem láttam ilyen közegben. Szóval ültek a lányok, Gabi meg csak beszélt, és csillogtak a szemei, és a mondanivalója érdeklődő fülekre találtak. Egy gondolat jutott eszembe, hogy bakker én is végre meg szeretném találni azt a fajta munkát, vagy csak simán valami elfoglaltságot, amit én is ennyire tudok élvezni mint Gabi. Baromira irigylem az olyan embereket, akik már megtalálták azt a dolgot, amit szívvel lélekkel szeretnek csinálni. Sokfélét kipróbáltam, mint munkában, mint tanulásban, mint szabadidőben, és valahogy nem találom a helyem. Dolgoztam gyerekek mellett, ügyvédi irodában, gazdasági osztályon. Most éppen meghatározhatatlan mivel foglalkozom. Talán a mindenkinek a munkahelyi és egyéb problémáinak a megoldásával foglalkozom. Ha nem is tudok mindent, de pillanatok alatt rájövök, hogy amit nem tudok, azt az információt honnan szerezzem be. Azt hiszem ezt a munkát jól végzem. Elégedettek velem a főnökeim, a kollégáim, meg általában akivel kapcsolatban állok. Mégsem érzem azt, hogy ez az a dolog amire én születtem. Gimnázium után jártam művelődésszervező, szociálpedagógus és humánerőforrás menedzser szakra. Egyikben sem találtam meg a számításom. Most politológiát hallgatok, de valahogy ez sem az igazi. Ez a totális csapdahelyzet. Amikor minden érdekel, mindenről van véleményem, de egy olyan dolgot mégssem találok, amire azt mondom, hogy ez igen, ezt hihetetlen lelkesedéssel képes lennék csinálni. Ha már egyszer ilyen ménkű sok aggyal áldott meg az ég, valószínűnek tartom, hogy valami célja volt vele. Vagy csak kompenzációként kaptam, ha már egyszer nem vagyok egy szépség. Azt biztos, hogy ami bennem van, az mindenképpen egy olyan dolog, ami emberekkel kapcsolatos. A természetem, a gondolkodásmódom, az alapvető emberközpontúságom mind erre hagy következtetni. Nem egy programozó matematikus, vagy egy botanikus veszett el bennem. Lehet, hogy az már túlzott igény, hogy örömömet leljem abban amit csinálok. Lehet, hogy meg kellene elégedni azzal, hogy amit csinálok azt jól csinálom.    

válság: mi van, hogy lett, mit kéne tenni

http://www.hirszerzo.hu/cikk.nem_vilagvalsag_tozsdepanik_van_-_palocz_eva_csaba_laszlo_es_bod_peter_akos_a_valsagrol.85294.html

Zuschlag

http://index.hu/politika/belfold/cuslag081031/

Azon kívül, hogy egy komplett regényt képes lennék írni Zuschlag ügyről, - és az csak a véleményem lenne, - egy részlet nagyon tetszik az egészből. Mégpedig az Aratós rész. Arató Gergely az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára. (míg Zuschlagék a börtönbe találták magukat, ő felfelé bukott, és oktatási államtitkár lett). Szóval Arató Zuschlaggal egy irodában székelt, pont abban az időszakban, mikor Zuschlag pecsét és számlagyűjteménnyel rendelkezett (az irodájában!!) és más munkát nem lelvén szorgosan pályázgatott kamu szervezetek nevében, és szorgosan gyártotta a kamu elszámolásokat. Arató azt mondja, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy Zuschlag mivel foglalatoskodott. Tegyük fel, hogy nem tudta. Akkor ő a világ leghülyébb embere. Egy munkahelyen mindenki mindent tud. Azt is, hogy a két emelettel feljebb lévő irodákban mi folyik. Aki azt nem tudja, hogy a saját irodájában mivel foglalatoskodnak a többiek az a világ leghülyébb embere. A világ leghülyébb embere hogyan lehet oktatási államtitkár? A másik eshetőség, aminek inkább van reális esélye, hogy mindent tudott. Ekkor szintén felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehet államtitkár akinek a havarjai a saját irodájában jó ideig sikkasztgattak az ő tudtával? Szóval akárhonnan nézzük a dolgot baromira sántít. Ha én bíró lennénk eleve elküldeném a büdös picsába, hogy kissé életszerűtlen, hogy egy irodában dolgoznak, és nem tudja, hogy mit csinál a másik. Ez a bíróság hülyének nézése. De úgy látszik, ezt simán le lehet nyomni a bíróság, a közvélemény, és a haverok torkán. Ugyanis Arató barátunk még mindig államtitkár.

válság válság válság

Mindennapi teleregénnyé vált számomra a válság. Reggel ha van időm végigfutok néhány honlapot (index, hvg, hirszerzo, bruxinfo), hogy most épp hogy állunk. Azt hiszem a válság lényegét talán már értem. Tehát a miért van most viszonylag nagy gáz részét. A híportálok előszeretettel kérdeznek meg "szakembereket" arról, hogy mi van (ami már kissé unalmas, mert azt már nagyjából vágjuk), mi várható, és szerintük mit kellene tenni. A mi van, és a mi várható az nagyjából egységes szemléletet tükröz. A mit kellene tenniben már elég széles a skála. Mivel nem értek hozzá, én szinte mindegyik elképzelést jónak tartom. Általában megmagyarázzák, hogy mit miért kellele tenni, én meg gondolom magamban, hogy oké, csináljuk. A szakemberek és a döntéshozók szemlélete és elképzelése között ellenben van egy jókora nagy szakadék. A szakemberek vízözön előtt állónak látják a helyzetet, és gyors bárkaépítésbe akarnak fogni, addig a politikusok a vihar lecsillapítása végett a hullámokat gereblyézik. Persze mondhatjuk azt, hogy a szakembereknek csak a gazdaság lebeg a szemük előtt, és hogy szarnak a szociális hálóra meg a nyugdíjasokra stb., Nade ha romokban a gazdaság, akkor próbálhatom én védeni a szegényeimet, meg a nyugdíjasaimat, ha nincs miből. Elég nyomorúságosnak látom a helyzetet, és borítékolom, hogy természetesen a lehető leghátrányosabb döntéseket fogják hozni a döntéshozók a válságból való kilábalásra.
És akkor kérdezgetik tőlem az ismerőseim, hogy mi van, és mi várható. A mi vannál még vígan magyarázok, a mi lesznél meg fogalmam sincs. Ugyanis meglehetősen sokszereplős a játék, és a sokszereplőből meglehetősen sok van döntéshelyzetben, ami befolyásolhatja, hogy mi lesz a következő hónapokban, években.
Szerintem mit kellene tenni? Én szarpárti vagyok. Mármint legyen most jó nagy szar. Csináljanak meg mindenféle fájdalmas reformot. Már eddig is kellett volna, de nem volt belső kényszer. Most nem azt mondom, hogy jöjjön Bokros. De lehet, hogy mégis azt mondom. Persze itt nem a személyére gondolok, hanem az intézkedések súlyára. A gond az, hogy a magyar választópolgári szótárba nem fér bele a megszorítás, a reform, a változtatás szó. Azt nem lehet mondani, hogy figyelj öreg, most szarabb lesz. Ez van, nem tudunk mit csinálni. De a szar után nagy valószínűséggel ismét jobb lesz. Ha meg most nem jön a szar, akkor hétszentség, hogy hiper nagy szar lesz. (Imádom a gyerekes példát). Nem mehetsz ki kisfiam hóembert építeni, mert meg vagy fázva. Maradj itthon két napig, aztán vígan mehetsz hóembert építeni. De a hülyegyerek két napra nem lát előre, ő most akar játszani, mindenképen kimegy és tüdőgyulladást kap, kórházba kerül, hetekig lábadozik, heges lesz a tüdője stb., és mire felgyógyul elolvad a hó.
Ezt látom most, hogy felzabáljuk, sőt felzabáltatják velünk saját jövőnket, a pillanatnyi előnyökért. Én személy szerint magasról leszarom a pillanatot, jövőorientált vagyok. Ha áldozatot kell hozni a jövőért, hogy a következő generáció (az én gyerekeim is) ne szívjon, akkor legyen áldozat. Ja hogy a fogyasztói társadalom nem erről szól? Lehet, hogy én egy dinoszaurusz vagyok, aki nem vette észre, hogy kihalt a gondolkodásmódjával együtt?
Ezért is nem mondok semmi az ismerőseimnek, mikor kérdezik, hogy szerintem mi lesz. Mert nagyon pesszimista vagyok.

Élet halál

Láttam ma egy riportot. Egy kétéves kislányról szólt, akinek műszivet ültettek be ideiglenesen. Műszivvel kb. fél évvel tolták el a halálát. A halála csak abban az esetben kerülhető el, ha találnak neki donorszivet. Milyen abszurd az élet. A szülők teljesen természetes, ösztönös módon a gyerekük életbenmaradásában bíznak. Akkor marad életben a gyerekük, ha egy másik meghal.

Talán egy éve volt egy hasonló riport. Van egy kisfiú, aki nagyon súlyos gyógyíthatatlan tüdőbetegségben szenved. A kezelés évi 80 millióba kerül, amit az OEP nem finanszíroz. Mindenféle kampánnyal elérték, hogy két évig az OEP támogassa a kisfiú kezelését. Lehet, hogy ez most fura lesz. De a szülők, akik látszólag szeretik a gyereküket, semmi mást nem csináltak csak meghosszabították a gyerekük haldoklását, szenvedését. Ha a gyerek nem kapott volna gyógyszert, akkor kiskorában meghal. Ugyanis már akkor tudták, hogy ez egy gyógyíthatatlan, halálos lefolyású betegség. Mit fognak mondani a gyereküknek mondjuk hét, nyolc esetleg tíz éves korában, amikor már van éntudata, amikor már talán tudja, hogy mi az a halál? Hogy magyarázzák meg neki, hogy te sosem fogsz felnőni, sosem lesz családod, meg gyerekeid, mert néhány éven belül meg fogsz halni. Ugyanis a gyógyszer nem gyógyít meg, mert egy idő után az sem használ. Persze Anyuka abban bízik, hogy majd találnak rá gyógymódot. Tudom ezek nagyon súlyos erkölcsi, etikai kérdések. Mi az a határ ameddig még elmehetünk egy élet hosszabításában, és mi az ami már irreális, ami nem a gyógyulásról, csak a haldoklás meghosszabításáról szól? A haldoklás meghosszabítása szerintem sérti az emberi méltóságot. Nagyon nehéz más helyében meghozni egy döntést. Nehéz szülőként a gyermekünk, vagy gyermekként a szüleink életéről dönteni. De ténylegesen kinek az életéről döntenek? Mert ha a beteg érdekét nézzük, és ez kegyetlenül hangzik, de az nem lehet egy gyerek érdeke, hogy fél évig egy kórházi ágyhoz kötve becsövezettel mellkassal várja a saját halálát. Ez embertelen. Egy rákos kisgyereknél, akinél van remény a gyógyulásra, annál természetesnek tartom, hogy mindent elkövetnek a gyógyulásért. Mert ott lehet gyógyulásról beszélni. Ott az éremnek két oldala van. A halál és a gyógyulás. Amíg az éremnek két oldala van, én is küzdenék minden erőmmel, hogy a vége a gyógyulás legyen. De amikor nincs az éremnek két oldala? Amikor csak egy oldal van, és azon az oldalon csak az erkerülhetetlen van, csak a időpontján lehet változtatni. Rettenetes dolgok ezek, mégis életünk velejárói. Az orvostudomány a kezükbe adott eszközöket, melyekkel a természet ellenében döntéseket hozhatunk élet és halál fölött. Nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyen döntés az emberek kezébe való.

Misi bácsi

Misi bácsi nagyapám hugának a férje, magyarul a sógora. Vagyis volt. Mert Nagyapám már nincs közöttünk. De ez a poszt most nem Nagyapámról, hanem Misi bácsiról szól. 

Összeházasodtak Ilus nénivel, majd Sopronba költöztek, mivel a második világháború után nem volt túl vidám dolog falun lakni. 1951-ben megszületett Ilike. Aztán jött 56. Misi bácsi meg résztvevő lett. Pontosan nem tudom mit csinált, de valószínűleg nem csak nézelődő volt, mivel mikor már lehetett látni, hogy gáz van, akkor a szomszédja szólt neki,- aki magas beosztású párttag volt - hogy Misi jobb ha mentek. Misi bácsi számot vetett. Fogta a feleségét, és az öt éves kislányát és egy novemberi napot átlépték a határt. Svédországban telepedtek le. Vagyis nem telepedtek le, hanem ott éltek és dolgoztak, és vártak. Várták, hogy mikor lesz nálunk változás. Várták, hogy mikor jöhetnek haza. 11 évig vártak, aztán lemondtak a hazatérésről. Megkérték a svéd állampolgárságot, és ekkor már nem magyarként, hanem svédként jöttek haza látogatóba. Sosem volt az az érzésem, hogy Misi bácsinak élmény az ittonlét. Mindig egyfajta szomorúság sugárzott belőle. Egy beszélgetés maradt meg bennem. Nagyagyám szokásához híven panaszkodott, hogy nekik milyen nehéz volt. Erre Misi bácsi mondta neki, hogy hát ti miért nem jöttetek el? Nem volt válasz. Aztán később Misi bácsi panaszkodott valamire, erre Nagyanyám mondta, hogy hát akkor miért mentetek el? Nem szeretem az olyan dokumentumfilmeket, melyekben megkeresik a külföldre szakadt sikeres 56-osokat, akik szinte élményként mesélik emlékeiket. Misi bácsi jól él. Pedig pékként ment nyugdíjba, Ilus néni meg varrónőként. Mesélte, hogy akkora telke van, hogy évenként küldi ki a hatóság, hogy mennyi szarvas kell kilőni az idényben. Ja és BNW-je van. Szóval ha az anyagiakat nézzük, akkor svéd kisnyugdíjasnak lenni nem rossz. 2006-ban volt Misi bácsi utoljára itthon. 87 éves volt akkor. Egy másik 56-os barátjával jöttek haza a megemlékezésre. Nagyon sajnáltam, mert a budapesti központi ünnepségekre szerettek volna elmenni. A Parlamenthez nem jutottak el, és a Felvonulási térre sem. Hülyegyerekek rohangáltak az utcán és csinálták a feszültséget. Sok minden jut össze 56-ról. Sokat olvastam, sok filmet láttam. Nekem 56-ról mégiscsak a családi történetek jutnak eszembe, a Misi bácsiból áradó szomorúság. Valószínűleg ez kisgyerek koromban olyan mély nyomot hagyott, hogy sosem fogok máshogy gondolni rá. Csak együttérző szomorúsággal. 

Devizahitel

http://index.hu/gazdasag/magyar/devhit081017/

"Olyan javaslaton dolgozik a kormány, mely mérsékelheti a devizahitellel rendelkezők nehézségeit a forint árfolyamának ingadozásakor. A javaslatot a jövő héten hozzák nyilvánosságra."

"Az árfolyamrugalmas devizahitel-konstrukciók esetén a forint gyengülése, illetve a deviza kamattartalmának növekedése a forintban megvalósuló havi törlesztőrészletek emelkedését okozza, ami az elmúlt hetekben jelentősen gyengült forint esetén (megugró deviza kamattartalmak miatt) több ezer, esetleg tízezer forintot is kitehet." index

Valaki tervez venni egy lakást (vagy mást devizahitelre). Számba veszi az erőforrásait, és ha nem elegendő a vásárláshoz, akkor hitelhez folyamodik. A hitel folyamodáshoz normális felelős állampolgár nem csak azt nézi meg, hogy mennyi hitelre van szüksége, hanem azt is, hogy milyen törlesztőrészletet tud vállalni. Hosszú távon. 5, 10, 15, 20 éven keresztül. A devizahitel jó találmány. Ha erős a forint akkor nagyon jó a forinthitelhez képest. Ha meg gyenge, akkor meg nem annyira. Az árfolyamingadozás benne van a pakliban. A felelős magyar állampolgár ezt bele is kalkulálja, és mondjuk nem csak erős forinttal számol, hanem gyengével is. Aki meg 5-10000 Ft különbséget nem tud kifizetni, akkor az rosszul mérte fel helyzetét, és a bank aki hitelt adott neki, az is. És akkor jöjjön az állam, és a felelőtlen bankjainak és állampolgárainak nyújtson segítséget. NEM!!! Nálam ez fontos visszatérő kérdés. Meddig húzódik az állam szerepe. Ebbe az esetben úgy tűnik, hogy az állam mint egy "jó szülő" működik. Hagyja játszani a gyerekeit (bankjait és állampolgárait), majd ha elfajul a játék akkor közbelép, hogy ne legyen gáz. Nekem a kettő nem jön össze. Vagy szabad verseny, vagy állami pesztra. A kettő együtt egy nagyon furcsa öszvér. Na ezt most bővebben. A pénzpiac legyen önjáró csak államilag szabályozott. Előre szabályozott. Nem úgy, hogy menetközben formáljuk a szabályokat, épp ahogy alakulnak a dolgot. Persze most ez egy meglehetősen kemény szitu. De ha maradunk a szülői példánál, akkor ez egy pedagógiailag fals hozzáállás. Mert igy a "gyerekek" csak azt tanulják meg, hogy a játéknak nincsenek korlátai. Korlát helyett van a segítő szülő, aki ha szükséges közbelép. Ez túlzó beavatkozás a szabad szerződéskötésbe. Nem tudom ezzel mi a céljuk, de szerintem egy ilyen lépés baromira nem etikus. Mert például az uzsorakölcsönben fuldoklókat nem segítik ki. Nem dolgoznak ki számukra megoldást terheik egyhítésére. Egész egyszerűen nem értem ez kinek a lázálma, de baromi gáz. Nagyon olyan szaga van, hogy na most jön a vész, és most megmutatjuk, hogy mennyire is ott vagyunk a topon, és gondoskodunk állampolgárainkról. Csak ennek nem jó időt, és nem jó színteret választottak. 

Hitelválság mz/x

http://www.bruxinfo.hu/index.php

"Soha nem látott összegeket különítettek el az Unió mindegyik tagállamának kormányai az elmúlt napokban bejelentett bankmentő akciókra."
"A modellként szolgáló brit fellépés várhatóan 500 milliárd fontjukba (640 milliárd euróba) kerül a szigetország adófizetőinek."
"Németország például 500 milliárd eurót, Franciaország 360 milliárdot, Hollandia 200 milliárdot, Spanyolország és Ausztria egyaránt 100-100 milliárdot költ a bankrendszer talpra állítására." - Bruxinfo

Nem értem. Remélem Z úr (aki közgazdász, és ő biztos érti) majd elmagyarázza, vagy majd helyretesz, ha össze nem illő dolgokat hasonlitok össze.
Kicsit szétnéztem:
Britek: A TANÁCS HATÁROZATA (2008. július 24.) a túlzott hiány fennállásáról az Egyesült Királyságban (2008/713/EK) (8) Az Egyesült Királyság által 2008 márciusában, a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozóan bejelentett adatok szerint az államháztartási hiány 2008/09-ben a tervek szerint eléri a GDP 3,2%-át, igy meghaladja a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket.

Honnan van a briteknek 500 milliárd fontjuk? Ha államháztartási hiány van, az nem azt jelenti, hogy az államnak több kiadása van mint amennyi bevétele. Most meg hirtelen eszükbe jutott, hogy ja tényleg a fiókban még van 500 milliárd font?
Nem vágom.
Azt hogy a németek benyúlnak a fiókba azt még talán megértem. 2003-ban ők is túl lépték a 3%-os államháztartási hiányt, akkor mondták nekik, hogy ejnye bejnye, de azóta fogták és megrázták magukat. Idén 0.3% hiányuk várható.
A többieknél (spanyol, holland, osztrák) első pillantásra nem találtam meg a 2008-as várható hiányt, de igazából nem is kerestem túl átfogóan.
Szóval a plátói kérdésem az, hogy ezeket a néhány száz milliárd eurókat honnan veszik elő? Például nálunk is felmerült, hogy az állam besegit ha kell. Miből? Van valahol pénz? Vagy valahonnan átcsoportositják? Akkor meg honnan csoportositják át? Nagyon erősen érdekel a válasz.

Jobbik

http://www.hirszerzo.hu/cikk.golyot_a_fejbe_aztan_megoldva_-_a_falu_ahol_nincsenek_romak_megis_van_ciganybunozes.82733.html

A hírszerzőn jelent meg a cikk. Egy rész különösen "tetszik" belőle :

"A 19. században nagyon sok költő nemzethalált vizionált, azt mondták, ha ez így fog folytatódni, gyerekek, ha ennyi románt betelepítetek, ha ennyi tót el fog szaporodni, ha a szerbeknek ilyen nagy szája marad, területvesztéssel fog járni. Nem hitték el az emberek, ez nem lehet. És mi lett, Trianon bekövetkezett. Ha a jelenlegi a tendencia megmarad, és nincs kőkemény, radikális változtatás, vált át a jelenbeli párhuzamos helyzetre Szegedi Csanád, akkor Magyarországnak lesznek olyan tájegységei, megyéi, melyek teljes mértékben el fognak cigányosodni. "

Ez a mondat a Jobbik alelnöke szájából hangzott el.

Kissé alpári. de szokták volt mondani, ha valaki valamibe belemagyaráz oda nem illő dolgot: és ha nagyanyámnak farka lenne, akkor ő lenne a nagyapám.

A romaügybe belekeverni Trianont? Bakker, ezt aztán tényleg kemény. Tehát Trianon azért lett, mert sok románt betelepítettek, és a tótok elszaporodtak, és a szerbeknek is nagy maradt a szája... (hm. érdekes megállapítás, én azért vitatnám, bár nem vagyok történész) Ergo, most sok a cigány, de még több lesz, és ezért be fog következni egy újabb "nemzethalál" mely szerintük olyan durva lesz mint Trianon. Komolyan nem tudom, hogy most ezen sírjak vagy nevessek. Egyenlőre mély döbbenet, hogy egy pártelnök kiáll egy ilyen dumával emberek, potenciális szavazói elé.
Egy eszmefuttatásra felfűzni Trianont és az aktuális romakérdést ez azért elég bizarr.
Nem bírom az ilyet. Teljesen normális dolognak tartom, hogy valamilyen történést úgy próbálunk megérteni, hogy megvizsgáljuk a jelent, plusz visszatekintünk a múltba, és megnézzük, hogy mi lehetett az a folyamat ami miatt ez a helyzet állt elő. Mik lehettek a kiváltó események, okok, előzmények stb. De amikor van egy elképzelésünk, és az elképzelésünket úgy akarjuk elfogadtatni, hogy próbálunk neki történelmi hagyományt, múltat találni, az azért meglehetősen gáz.

blog 2

Egész egyszerűen imádom az internetet!
Az internet egyéb funkciói mellett a blogolást egy fantasztikus dolognak tartom.
Ugyanis a valóságban képtelenség lenne megismerni ennyi degenerált embert.
Ma a következő gyöngyszemre találtam. kb. 20 éves szőke hajú erős szemfestést alkalmazó fiatal hölgy adatlapjára bukkantam. A "hölgy" két blogot üzemeltet. Az egyik egy "csajos" blog. Fényképekkel illusztrálva az éppen aktuális cipő és hajtrendeket. Nade a másik blog. Leültem. Vagyis már ültem, úgyhogy leesett az állam. Kezdésnek benyom egy trianonos bejegyzést. Hű gondoltam, ez nem lesz egyszerű. Aztán utána némi aradi megemlékezés, majd mintha áttértem volna a kuruc.infora. Cigányozás, de olyan töményen, és olyan primitíven, hogy néztem, hogy hát kisanyám, ha az ostobaságot és a primitívséget is versenyen mérnék, akkor te biztos felkerülnél a dobogóra. Semmi bajom, ha valaki a roma kérdést feszegeti. Romák vannak, sőt már jó régen velük együtt élünk, hol kisebb, hogy nagyobb sikerrel. Ahhoz, hogy megértsük, hogy most mi van, elég tág történelmi, szociológiai, gazdasági, államigazgatási ismerettel kell rendelkeznünk. A problémát nem lehet leredukálni arra, hogy rohadt cigány takarodj innen. A kialakult helyzetben hibás a mindekori kormányzat, a "normál" társadalom, és a romák is. A kormányzatnak sikerül mindig alul vagy túllőni a célon. A társadalomnak egyáltalán nincs elfogadó attitűdje a mássággal kapcsolatban, a romákból meg hiányzik az integrálódásra való hajlam. Úgyhogy ha az állam valahogy helyretenné, hogy neki ebben az esetbe mi a szerepe, és jól eltalálná a célokat meg az eszközöket, akkor még mindig ott van egy ellenálló roma és nem roma társadalom. Szóval ez egy sokszereplős hülye játék, amiben nem lehet egyetlen bűnbakot keresni. Baromi egyszerű az a gondolkodásmód, hogy keressük meg a bűnbakot, aztán csináljunk vele valamit. Ez egy olyan társadalmi játék, amely sokszereplős, és a kis hülye cigányozós picsa éppúgy a probléma része, mint a nem megfelelő irányvonalat követő szociális rendszer, és a roma maga.

blogok

Néha blogokat keresek. Vagyis nem keresek, hanem véletlenszerűen bele-beleolvasok néhányba. Elég elkeserítő. Ugyanis szeretnék találni olyan blogot, amit rendszeresen olvasok, amire várok, hogy legyen újabb bejegyzés. A legtöbb általam talált blog arról szól, hogy ma itt voltam, ezt ettem(főztem), azzal találkoztam, ja és vettem ezt azt. Mondjuk ezzel sem lenne semmi bajom, ha legalább olvasmányosan írnák le.
Aztán vannak a tematikus blogok. A nőcis: főzős, varrós, gyerekes, hímzős, muffin sütős, pasizós, divatolós. Pasis: autós, számitógépezős, világmegváltós. Jó világmegváltós szokott lenni nőcisben is. Ja és világfájdalomtól szenvedő. Van még az annyira elvont vagyok, hogy magam sem értem mit írok (meg minek?)kategória. Azok akik művészlélekként akarnak feltűnni. Na attól vagyok csak kiakadva igazán. Szóval keresek olyan blogokat, aminek nem csak a témája fog meg, hanem van stílusa. Legyen az groteszk, abszurd, vagy pusztán vicces, csak legyen valamilyen, ami megkülönböztetni a többi, ma reggel kávét ittam, majd találkoztam Lacival, aztán kuszkuszt ettem, majd leruccantam vásárolni, és nem bírtam ellenállni egy cuki csizmának.. faszom bill gatesbe. minden szar, még a kisöcsém is jobb oprendszert készít.. nem bírom tovább. a fogyasztói társadalom megöli a lelkemet, nincs érték, nincs művészet, nincs harmónia.. , blogtól. Úgy vágyom valami eredetire. Nem vagyok egy könyvfaló, de például mikor először olvastam Kunderát, na az élmény volt. Ilyen élményeket keresek blog formában.

Demszky

Egy vicces szavazás kapcsán jutott eszembe örökös főpolgármesterünk. A közlekedési miniszter lemondása után "közvéleményt" kutatott az index.hu, hogy kit látnának szívesen közlekedési miniszternek. Demszky minő meglepő nem végzett az élen.
18. Tizennyolc még gombócból is sok. Főpolgármesternek? Szerintem rettenetesen hosszú idő. Főleg úgy, hogy a rendszerváltás után kapásból ő kezdett. Legyen már valaki más. Legalább, hogy legyen valami összehasonlítási alapunk. Jöjjön valaki, aztán próbálja meg. Ha rosszabbul csinálja mint Demszky, akkor maximum visszasírjuk. De nem is tudjuk, hogy hogyan lehetne demokráciában egy ilyen méretű várost másként vezetni, mert barátunk kibérelte magának a széket, és onnan kirobbantani nem lehet. Nekem akkor telt be végleg a pohár, mikor a 2004-es eu-s parlamenti választás előtt kirobbant a horvátországi nyaralóügye. Persze régen vette, és akkor olcsó volt. Meg hogy tulajdonképpen az a semmi közepén van, meg még víz sincs. Aztán egy tévéstáb csak kiment és megnézte a kis kulipintyót. Mondhatni egy kisebb fajta mediterrán villa, és annak ellenére, hogy víz sincs, elég szépen zöldellt a fű a nyár közepén. Aztán jött a magyarázkodás, hogy ilyen hitel, meg olyan hitel, és szépen számoltunk. Kicsi hiba csúszott ugyan a számításba, mert Demszky az EU parlamenti fizetését is belekalkulálta (nyár közepén), amit csak szeptembertől kapott, de sebaj. Gusztustalan volt az egész. Aztán lemondatták az EU parlamenti képviselőségéről. Sajnálom, hogy mondjuk a következő évben nem ment ki senki megnézni, hogy mennyire zöld még a fű. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy egy olyan villát főpolgármesteri fizetésből nem lehet felhúzni. Ilyenkor szépen fel kell állni, aztán mi meg elfelejtjük az egészet. Kicsi katarzist éreztünk volna, hogy na távozott a közéletből egy korrupció gyanúba keveredett főpolgármester. Aztán nem ez lett. Átlátszó magyarázkodás. Kistílű és gusztustalan volt az egész. Mint a minimálbérre bejelentett "vállalkozó", aki Audi A8-assal jár. Demszky, mint minimálbérre bejelentett vállalkozó kiszáll az Audijából és teljesen komoly arccal elmagyarázza, hogy hogyan lehet minimálbérből A8-ast fenntartani. Mert valami ilyesminek lettünk tanújai. Csakhogy "normál" esetben a vállalkozóra rásszáll az apeh, itt meg nem történt az ég világon semmi. Sőt 2006-ban ismét Demszky lett a polgármester.

zsidózás

"S most bizony durvul a helyzet. Mert a brooklyni zsidó pénzügyesek és a Wall Street-i yuppie-k mérhetetlen pénzsóvársága, telhetetlensége és felelőtlensége összeomlásba sodorta az amerikai pénzügyi világot."

"A vicc így szólt: mi a különbség a kommunizmus és a kapitalizmus között? Lényegében semmi. Mindkettőt a zsidók találták ki, csak az egyiket nekünk, a másikat meg önmaguknak…"

Ezt az idézetet nem a kurucinfóról szedtem le. Ez az idézet egy országos napilap online kiadásában található (lehet, hogy nyomtatásban is megjelent, de napilapot nyomtatva nem olvasok). Ez az idézet a Magyar Hírlap onlineon van. A szerző mellé meg az van írva, hogy Bayer Zsolt, meg az, hogy főmunkatárs. 

Nem vagyok olyan ember, aki ha megjátja leírva a zsidó szót, akkor rögtön antiszemitizmust kiállt. A zsidó népnek, vagy zsidó közösségnek, van múltja, van jelene, és remélhetőleg van jövője is. Teljesen természetes, ha beszélünk róluk. Ugyanúgy mint a romákról, az erdélyi magyarokról, vagy bármilyen nemzeti, vallási, vagy akármilyen csoportosulásról. Sok mindenre gondoltam a jelenlegi pénzügyi-, gazdasági válsággal kapcsolatban, de bevallom a zsidó szó valahogy nem jutott eszembe, sőt hüledezve olvastam Bayer cikkét, hogy bakker ennek az embernek aztán ténlyeg fóbiája van. Vagy valami mása, de hogy számomra hipergáz az egész az nem vitás. Valószínűleg a válság kirobbanásában okaként meg lehet nevezni, hogy bankárok, brókerek, gazdasági szakemberek, netán államok tisztviselői, vállalatvezetők stb. hibáztak. Nade zsidó bankárok, zsidó brókerek, zsidó gazdasági szakemberek? Nonszensz ez az egész, és felháborítónak tartom, hogy egy ilyen publicisztika megjelenik egy országos napilapban. 

hitelváslág 3

Jó pap is holtig tanul. Talán most már kezdem érteni dolgokat. Csak el kell magyarázni, mondjuk így:

http://index.hu/gazdasag/magyar/sar081008/

egyre többet olvasok, egyre jobban látom, hogy ezt az alább leírtak szerint nem lehet néhány szereplős valaki elcseszte kategóriára lebontani. Nem mondom, hogy most aztán ez lesz az életem, hogy minden egyes cikket elolvasok (mivel negyed óránként jellennek meg új cikkek az aktualitásokról), de valamilyen szinten próbálom követni az eseményeket. A magyarázós cikkeket nagyon szeretem, amit még egy ilyen laikus mint én is megért.

http://index.hu/gazdasag/vilag/vsz080918/

III/III

Személy szerint már marhára unom. Vikidál Gyula, MGP, Szabó István, Pokorni Papa, Novák György, Csurka István, Kárpáti György stb. Félévente, évente, néha sűrűbben bedobnak egy nevet. Koncnak. Nesztek, csámcsogjatok, és mindig fellángolnak az indulatok. Ez már el lett cseszve, ez igy már nagyon méltatlan, és tisztességtelen. A rendszerváltás tájékán kellett volna egy nagy ügynöklistát késziteni, meg lett volna a nép számára a katarzis, aztán szépen lassan lecsengett volna. Talán megtanultunk volna élni a múltunkkal. De igy nem lehet. Csöpögtetni a nép elé egyesével a neveket.
Meglehetősen frappáns véleményem van az egészről. Úgy tapasztalom, hogy két szélsőség fordul elő. Ha kiderül valakiről, hogy ügynök volt, vagy rögtön rohadt mocsok szemét lesz, vagy szegény áldozat. Én ezt árnyaltabban látom, nagyon széles a skála. Kezdjük a végén, a megzsaroltakkal. Akiket a családjukkal,a szeretteikkel zsaroltak. Őket áldozatnak tekintem. Meglehetősen mocskos dolog valakit a szeretteivel zsarolni. Ha nem ment másként, akkor ezt az eszközt is bevetették. Aztán ott vannak, akik mondjuk már elértek egy bizonyos egzisztenciát, és akkor álltak eléjük, hogy na akkor most jelentesz, vagy mehetsz szenet lapátolni. Biztos voltak akik elmentek szenet lapátolni, de van aki az addigi életét, egzisztenciáját nem adta fel, és inkább jelentett. Persze ezt is lehetett viszonylag tisztességesen, másnak megpróbálni nem ártani, meg mocsok módon is. Őket már erkölcsileg annyira nem tudom felmenteni, mert ha én valamivel valakinek ártok, félve a saját kényelmem, egzisztenciám elvesztésétől, akkor inkább a szénlapátolás (családi örökség a nyakasság, és a mások tisztelete). Jelenteni a barátokról az ismerősökről, a kollégákról, majd mintha mi sem történne tovább dolgozni velük, viccelődni, hallgatni az életüket, majd papirra vetni. Ez nekem már nem tiszta dolog. Aztán ott vannak azok az emberek, akik jobb nem kikezdeni a hatalommal szlogennel inkább beállnak a sorba. Végül a vérgecik, akik önként és dalolva mennek, hogy jelenthessenek a szomszédról, a főnökről, a kollégáról. Legyek pesszimista? Ismerve a magyar mentalitást nem hiszem, hogy a családjuk és saját életük ellehetetlenitésével megzsaroltak lehettek többségben, hanem az utolsó két kategória. A probléma ott kezdődik, hogy most már bárki bármit mondhat. Tipikus 56 szindróma. Most csak olyan 56-osok vannak, akik a molotov koktélt dobálták, nem azok akik a Kossuth téren vagy Mosonmagyaróváron a tömegbe lőttek. Szóval bárkiről derül ki hogy ügynök volt, vagy tagad, vagy áldozatnak állitja be magát. Ez az egész méltatlan. Vagy nézzünk szembe a múlttal, vagy ássuk el, és mikor már minden lehetséges ügynök meghalt, akkor történészekkel irassuk meg a kor történelmét. De igy, hogy még az ügynökök és a megfigyeltek is élnek, és nincs letisztázva, csak egy újabb feldolgozatlan élmény, ami a kollektiv tudatnak nem igazán tesz jót. A tudatlanság és a bizonytalanság nem jó. Mert amig lebegtetve van az egész múlt, nem pedig lezárva, vagy feldolgozva, addig csámcsogás lesz. A csámcsogás meg nem méltó senkihez.
Zárójelben: azt azért alá kell irnom, hogy volt bennük cinizmus, nem is kevés. Nézzük csak meg a fedőneveket: Vikidál - Dalos, Kárpáti - Halasi.

hitelválság 2

„Az Európai Unió valamennyi vezetője kijelenti, hogy mindegyikük minden szükséges lépést megtesz a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, legyen az a központi bankoktól származó likviditást növelő tőkeinjekció, bizonyos bankokra irányuló célzott intézkedések vagy a bankokban elhelyezett betétek fokozott védelmét szolgáló lépések. Egyetlen betétes sem szenvedett el veszteségeket országaink bankjaiban és a továbbiakban is meghozzuk a szükséges intézkedéseket a rendszer és a betétesek védelmében. Ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalával az európai vezetők megállapítják a szoros koordináció és együttműködés szükségességét” – hangzik az a nyilatkozat, amit a francia EU-elnökség kezdeményezésére fogadtak el az EU27-ek két nappal azután, hogy Párizsban a G8-as csoporthoz tartozó négy nagy uniós tagállam vezetői megpróbáltak összehangolt stratégiában megegyezni a válságból való kilábalásra. - (Bruxinfo)
Meghozzuk a szükséges intézkedéseket a rendszer és a betétesek védelmében. Ízlelgetem a mondatot. Lehet demagógia, de valahol nekem az állam szerepe odáig van korlátozva, hogy beszedi az adókat, és a közjó fenntartása érdekében szétosztja. Vannak közfeladatok, pl: oktatás, közlekedés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, ezekre szépen szedi, és osztja a pénzt. A betétesek védelme nekem valahogy nem akaródzik beleférni ebbe a kategóriába. Próbálom megerőszakolni az agyam, hogy a pénzügyi stabilitás.. akkor sem.
Amíg hajléktalanság, mélyszegénység (nálunk van ám rendesen, csak nem akarunk róla tudomást venni), megélhetési bűnözés, gyerekszegénység van, amíg rengeteg család küzd a uzsorásokkal, addig én baromi magasról leszarom a betétesek pénzét.
Tudom ez is mind napirenden van, csak az intézkedést nem látom mögötte. Az államok olyan gyorsan segítséget nyújtanak a bajba jutott bankoknak. Ezt a gyorsaságot és hatékonyságot hiányolom én a más szektorokból. Ja és a pénzt.

hitelválság

Nem vagyok közgazdász, csak azokból az információkból tudok véleményt formálni, amit a neten közzétesznek, vagy a híradóban elhangzik.
Nekem valami olyasmi jött le, hogy most azért van többek között rohadt nagy gáz, mert a bankok hazárdíroztak. Magyarul a befektetési és hiteltanácsadók rosszul mérték fel a dolgokat, és az egész bedőlt. Az emberek és egyéb jogalanyok berakták a bankba a pénzüket, a bank jó vaskos kamatot ígért rá, azt a pénzt kiadta jó kis kamatra hitelbe. Csakhogy a berakott pénzt osztották boldognak, boldogtalannak, nem mérlegelve a kockázatot, hogy előfordulhat, hogy kiadott pénznek nem bírja fizetni a kamatait, a törlesztőrészleteit. És hát ez lett. Kis banki piramisjáték. A "jóhiszemű" befektető meglátja a jó magas kamatlábat, és gondolja, a pénz pénzt csinál. Berakok egy összeget, majd nem csinálok semmit a pénzem dolgozik helyettem. Aztán mi lett? A bankárok hibáztak. Mivel hibáztak, a befektetők buktak. Jaj jaj szegény bankok, jaj szegény befektetők.
Néhány dolog jutott eszembe. Kockázat nélkül nincs haszon. Ha én nyitok egy trafikot, belerakom a pénzemet, ki garantálja, hogy az előzetesen kalkulált nyereség be fog jönni? Lehet, hogy nemhogy nyereség nem lesz, de lehet, hogy belebukok, és veszik az egész befektetett pénz. A bankok persze nem ilyen egyszerűen működnek, mert elvileg nekik úgy kell dolgozni, hogy a lekötésnél vállalt betéti kamatot, ha cigánygyerekek is potyognak az égből garantálni kell. Vagy nem kell garantálni, de akkor szólva van, hogy figyelj öcsi, nagyon magas kamatot kapsz, de nem 100%, mert ennek biza már kockázata van. Most lehet, hogy cinikusnak tűnök, lehet, hogy az is vagyok, de én kurvára nem sajnálom azokat, akik berakják a pénzüket, ülnek a seggükön, míg azt gondolják, a pénzük dolgozik. Addig mások meg ténylegesen dolgoznak. Dolgoznak, a munkaerejük által kapott pénzből élnek, nem pedig a pénzük fialtatásából. A másik, hogy ott vannak a bankok. Szépen vegyük elő a bankárokat, és jól büntessük meg őket. Mint állat. Vagyonelkobzás, börtön stb. Ugyanis elcseszték. Kicsit sem gondolom, hogy jóhiszeműen járták el. Mert van úgy, hogy egy orvos jóhiszeműen jár el, mégis hibázik. Nem akarta, nem szánt szándékkal tette el láb alól a pácienst, de hibázott. Itt nem ilyenről van szó. A bankárok nem életeket mentenek. Kellenek, meg tudom, hogy az elvárás az, hogy minél nagyobb nyereséget csináljanak a befektetőiknek. Csakhogy egy bizonyos mérték után azt kell mondani, hogy ennyi a kamatláb, és nincs tovább. Ennyi reális nyereséget tudok biztosítani. Véleményem szerint ez maradt el. A bankárok jó alaposan elcseszték. Erre most mi van? Jönnek sorra az államok, és kihúzzák a szarból a bankokat és a befektetőiket. Persze többek között a befektetők és a bankárok pénze is benne van abba a kalapban, amiből most az államok osztogatnak. De benne van a többi ember pénze is. Aki mondjuk becsülettel dolgoznak, adóznak, és nem otthon ülnek amíg a bank a pénzüket fialtatja. Tudom, ha ezt nem lépik meg, akkor még nagyobb szar lesz, de szerintem így akkor sem helyes. Vagy húzza ki az állam a bankokat a szarból, de egyúttal vegye elő a felelősöket. Akik sorozatban rossz döntést hoztak. Ha természeti csapás van, segítsen az állam, ha nincs mit enni, akkor is. Ha bankárok nyereségvágyból jó alaposan elkúrták, akkor a bankárok vállalják a felelősséget, a befektetők meg így jártak.

Tarka magyar

http://tarkamagyar.blog.hu/
Előzetes elképzelésem a tarka magyarról.
Azt gondoltam,hogy kimennek a felvonulásra az éppen Pesten tartózkodó szociológus hallgatók, a szociológus hallgatókra bukó gimnazista lányok, az a néhány érzékeny lelkű értelmiségi, akinek ha mondasz egy emberi történetet a "valóságból", már el is sirja magát, hogy úr isten ilyen van?! A fiatal értelmiségieknek az a köre akiknél épp most a szociális érzékenység játszása a divat, és az elmaradhatatlan minden felvonuláson ott lévő 50 felettiek, akik szeretnek felvonulni. Gondoltam a fiatalok majd rózsaszirmokat dobálnak, a beválalóssabbak esetleg elszivják a békepipát, majd azzal a tudattal, hogy jaj de sokat is tettünk ma a társadalmi problémák megoldásáért békésen hazamennek. A szociológus hallgatók nyugovóra térnek a felszedett gimnazista lányokkal, a nyugdijasok megnézik a hiradóban, hogy látszanak-e a tévében, a közéleti személyiségeknek meg dagad az önbecsülésük, és beülnek a lexusukba, vagy roverjukba, és otthon kipipálják a jótékony cselekedetet.
Gondoltam ha jót tesz a lelküknek vonuljanak fel, kár, hogy a világ többnyire nem olyan mint amilyennek ők látják, van, hogy még a problémát sem sikerül körbeirni, mert olyan kis részét látják, és fogják fel a valóságból. Szóval gondoltam ez egy kis szombati piknik lesz néhány lágy lelkű embernek. Aztán reggel hétkor megelőztem egy 10-12 kisbuszból és csapatszállitóból álló rendőrségi konvojt. Nem volt túl kellemes érzés. Most vagy a rózsaszirmot dobáló egyetemistáktól féltek, vagy attól hogy éves rendes 8. felvonulásán résztvevő kisnyugdijast megdobálják molotov koktéllal. Be kell vallanom, egyik sem túl üditő gondolat.

Erkölcs

Ezt a nálam okosabb és tapasztaltabb emberek biztos már rég leírták, megfejtették, de mint sok mindenről másról erről is van saját gondolatom.

Három kategóriában gondolkozom.

1. Azok a típusú emberek akiknek van belső erkölcsi, etikai érzékük. Alap: nem teszek keresztbe a másiknak, mert az a másiknak rossz. Talán erre a csoportra lehetne leginkább ráhúzni az empátia szót. Tudja, hogyha Sanyit elküldi a kurva anyjába, akkor Sanyinak az nem esik túl jól, és ezért nem is bántja, mert alapvetően saját magán kívül szereti és tiszteli a többi embert, és nem szándékozik másnak szomorúságot, és fájdalmat okozni.

2. Azok a típusú emberek, akiknek nincs belső erkölcsi, etikai érzékük, de társadalmi nyomásra, és egy-két anyai pofon után megtanulják a szabályokat. Nem tépem meg az öcsémet, mert ha anyu megtudja, baromi nagy fülest kapok, plusz lőttek a zsebpénznek stb. Szóval ezek az emberek inkább a rájuk váró esetleges következmények miatt nem tesznek rosszat, nem azért, mert belső indíttatásból tudják, hogy az nem helyes. Én ezt a kategóriát, a látszólag rendes embert baromira utálom, mert igen hamar kilóg a lóláb. Vannak döntései, amin lehet látni, hogy egy belső erkölcsi érzékkel rendelkező ember kapásból helyesen döntene, míg ő nem igen talál rá a helyes megoldásra. Ennek az esetnek az előfordulása akkor van, ha előtte nem találkozott hasonló szituációval, nincs előtte minta. Ez a típus akkor veszélyes, ha például döntési szerepbe kerül, és nincs mögötte anyai, tanári, főnöki kontroll. Ha nincs kontroll, és nincs is kilátásba helyezett szankció, akkor az ilyen típusú emberek elszabadulnak, és nagy károkat okoznak.

3. a harmadik kategória akiknek szintén nincs semmilyen belső erkölcsi, etikai érzékük, és az még szülői, tanári, társadalmi nyomásra sem alakult ki bennük. Tehát a várható következmények ellenére is cselekszenek a másik, vagy mások kárára, vagy fel sem mérik a következményeket, vagy felmérik, de leszarják.

Ha az 1-es csoportba tartozókból állna a társadalom, akkor az már nem is társadalom lenne, hanem egy földön túli utópia, ahol béke, harmónia és szeretet van.

A 2-es csoporttal sem lenne gond, ha kontroll alatt maradnának. Rengeteg elvadult szülőt látok, akik baromira félreértelmezik szülői szerepüket. Különféle valós vagy vélt sérelmeiket, frusztráltságukat élik ki saját gyerekükön, mivel nem tudnak mit kezdeni megváltozott szerepükkel, már nem nekik mondják meg, hogy mi a helyes szitu,hanem nekik kell. A 2-es csoport elszabadult felébe tartoznak a szadista tanárok, embertelen orvosok, meg pocsék vezetők, elmebeteg szülők, akiket leginkább agyonverné az ember azért, ahogy viselkedik a gyerekével. A 2-es csoport maradékába a papucsférjek, a bólogató asszonykák, a "jó" alkalmazottak tartozhatnak.

A 3-as csoport az a hipergáz. Totális anarchia. Együttműködésre, és együttélésre való hajlam totális hiánya. Öntörvényűség, de a lehető legnegativabb értelemben. Ha egy ilyen ember teret nyer, csak az tud igazán nagy rombolást csinálni.

Hogy a három csoport milyen arányban képviselteti magát? Passz. Nem vagyok optimista, hogy az első csoport van túlsúlyban. Nem hiszem, hogy ilyen irányban fogok valaha kutakodni, vagy statisztikát gyártani. Inkább csak elméletet. Az elmélet fontos. Ki lehet bőviteni, le lehet szűkiteni, és meg is lehet cáfolni akár egyetlen egy jólirányzott mondattal.

Az idősebb korosztály

A munkahelyemen sok tapasztalt, nálam jóval idősebb kollégám van. Vannak olyanok akivel napi kapcsolatban állok, de van akivel csak nagyon ritkán futok össze. Néha előfordul, hogy egy-egy kollégával le tudunk ülni beszélgetni. Ekkor előjön a munkahely, a magánélet, minden szóba jöhető téma. Ezeket a beszélgetéseket nagyon szeretem. Utána napokig jár az agyam az elhangzottakon. Akivel legutóbb beszélgettem kolleganő, nálam 20-25 évvel idősebb, és nem jár egyformán az agyunk, de ő is rendszerben szemlél bizonyos dolgokat. Ezalatt azt értem, hogy nemcsak megéli a dolgokat, hanem a megszerzett tapasztalatokat kategorizálja, és következtetéseket von le belőle. Sok minden elhangzott, de egy félmondat nagyon megragadt az agyamban. Mondta, hogy neki eddig 6-7 negyven év feletti férfi főnöke volt. A 40 év feletti férfi főnökök előtt két út áll. Vagy alkoholisták lesznek, vagy hihetetlen nőügyekbe keverednek. Gyorsan átfutattam a kapott információt az általam tapasztaltakkal, és teljesen passzolt.

Mire fel

Én egy olyan ember vagyok, aki fürkészi a többi embert.
Hogy miért is? Nem tudom, így alakult. Talán, hogy jobban be tudjak illeszkedni a társadalomba? Hogy azáltal, hogy megismerem az embereket könnyebben és egyszerűbben tudjak alkalmazkodni? Igazából ez egy olyan kérdés, amit még nem tettem fel, és igazából a választ sem tudom.
Egy biztos, a fürkészés, és a következtetés levonás. Ugyanis a levont tapasztalatokból próbálok rendszert alkotni. Azaz sok kicsi rendszert, na meg persze tanulságot. Mert tanulság az mindig van. Meg kérdés is van. Azaz inkább kérdés van mindig, és tanulság általában. Mert nem minden kérdésre van válasz.
Minden embert más hajt. Engem azt hiszem a kíváncsiság, és a megismerés vágya. A többi ember ismeretének vágya. Ja meg persze saját magam ismeretének a vágya is. Talán az a legnehezebb.
Sokszor vonok le következtetéseket. Van, hogy megállják a helyüket, és hosszú távon is tudom alkalmazni. Sémákat alkotok, működési mechanizmus alapján. Sokszor nagyon is egyszerűek az emberek, és baromi könnyen kategorizálhatóak, és van, hogy semmiféle rendszer nem állítható fel, és pont az benne a csodálatos. Elsőre kábé ennyi.