Pár hete elhívtam a munkahelyemre Gabikát. Gabika nagyon aranyos és nagyon ért ahhoz amivel foglalkozik. Eddig ez nem tűnt fel, mert nem láttam ilyen közegben. Szóval ültek a lányok, Gabi meg csak beszélt, és csillogtak a szemei, és a mondanivalója érdeklődő fülekre találtak. Egy gondolat jutott eszembe, hogy bakker én is végre meg szeretném találni azt a fajta munkát, vagy csak simán valami elfoglaltságot, amit én is ennyire tudok élvezni mint Gabi. Baromira irigylem az olyan embereket, akik már megtalálták azt a dolgot, amit szívvel lélekkel szeretnek csinálni. Sokfélét kipróbáltam, mint munkában, mint tanulásban, mint szabadidőben, és valahogy nem találom a helyem. Dolgoztam gyerekek mellett, ügyvédi irodában, gazdasági osztályon. Most éppen meghatározhatatlan mivel foglalkozom. Talán a mindenkinek a munkahelyi és egyéb problémáinak a megoldásával foglalkozom. Ha nem is tudok mindent, de pillanatok alatt rájövök, hogy amit nem tudok, azt az információt honnan szerezzem be. Azt hiszem ezt a munkát jól végzem. Elégedettek velem a főnökeim, a kollégáim, meg általában akivel kapcsolatban állok. Mégsem érzem azt, hogy ez az a dolog amire én születtem. Gimnázium után jártam művelődésszervező, szociálpedagógus és humánerőforrás menedzser szakra. Egyikben sem találtam meg a számításom. Most politológiát hallgatok, de valahogy ez sem az igazi. Ez a totális csapdahelyzet. Amikor minden érdekel, mindenről van véleményem, de egy olyan dolgot mégssem találok, amire azt mondom, hogy ez igen, ezt hihetetlen lelkesedéssel képes lennék csinálni. Ha már egyszer ilyen ménkű sok aggyal áldott meg az ég, valószínűnek tartom, hogy valami célja volt vele. Vagy csak kompenzációként kaptam, ha már egyszer nem vagyok egy szépség. Azt biztos, hogy ami bennem van, az mindenképpen egy olyan dolog, ami emberekkel kapcsolatos. A természetem, a gondolkodásmódom, az alapvető emberközpontúságom mind erre hagy következtetni. Nem egy programozó matematikus, vagy egy botanikus veszett el bennem. Lehet, hogy az már túlzott igény, hogy örömömet leljem abban amit csinálok. Lehet, hogy meg kellene elégedni azzal, hogy amit csinálok azt jól csinálom.
2008. november 2., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése