2008. november 16., vasárnap

Cseresznye

Hivatalos nevén Jerry, de nekem csak Cseresznye. Ő az én bérkutyám. Ugyanis nálunk nem lehet. Mert közös az udvar még két családdal, és hát a kutya az egy olyan állat amely ugye ugat. És hát az ugatás az szörnyú dolog. Én meg meghalok egy kutyáért. Mivel saját nem lehet, ezért egyik barátunk kutyáját vesszük néha bérbe. Viszünk neki csontot, meg elvisszük sétáltatni. Ma csak én megyek vele, és már alig várom. Cseresznye amúgy egy nagy marha németjuhász, de a világ legjobb pofább németjuhásza. Talán a habókos a legjobb kifejezés rá. Szoktam vele szórakozni. Megállok, és zsebre teszem a kezem. Ilyenkor az orrával befurakszik a zsebembe, és kitúrja a kezemet, hogy márpedig a kéz arra való, hogy simogassuk vele. Na megyek is, kiveszem a hűtőből a gondosan elcsomagolt csontját, és meglátogatom.

Nincsenek megjegyzések: